A kristályüveg fajtái a kemény- vagy csehkristályüveg, mely magas mésztartalmú, az ólomkristályüveg, mely 30% ólomoxidot és a félkristály, mely 20% ólomoxidot tartalmaz. A kristályüvegek igen tiszta, ragyogó színûek, csengô hangúak, jól csiszolhatók. Az ólomkristályok nagy fajsúlyúak és erôs fénytörésûek. A kristályüvegeket fazékkemencékben olvasztják és csak kézi eljárásokkal készítik. A mûvészeti és díszüvegek összetétele igen sokféle és díszítésük módja is igen változatos lehet.

A tarkaüveg olymódon készül, hogy papírra vagy vászonra ragasztott mintázott színes üvegcserepeket a forró üvegre ragasztanak és azt újra felmelegítve formába fújják. A jégvirágüveg úgy nyeri jellegzetes külsejét, hogy a forró üveget hirtelen lehûtik, majd újra felmelegítik és formába fújják. Ha a meleg üveg felületére fehér vagy színes üvegszálakat ragasztanak, a szálas vagy kígyóüveget nyerik. Félig megolvasztott, buborékkal teli üveg a mesterséges antiküveg. Az átfogott üveg két vagy több, különbözô színû rétegbôl áll. Olykép készül, hogy az átfogó, rendszerint színes üvegbôl vékonyfalú üveggömböt fújnak, azt visszaszívják, s így kettôsfalú tölcsért nyernek, melybe a belsô, forró öblösüveget benyomják. A külsô, vékony üvegréteget leütik s az átfogott üveget formába fújják. Ha ily üveget csiszolnak, az ábrák vagy rajzok átlátszóak, a felület többi része, a rajzok alapja pedig, az átfogó, színes réteg színét mutatja.

Míg a tömör színes üvegek színárnyalatai az üveg átmérôje és falvastagsága szerint változik, addig az átfogott üveg színárnyalata mindenütt azonos. A színesüvegek, melyeket szerves vagy szervetlen vegyületek beolvasztásával nyerünk, a színskála minden árnyalatát mutathatják. Közöttük külön említést érdemel a rubinüveg, amely színét a benne igen fínoman elosztott (kolloid) fémszemcséknek köszöni. A rubinszint arany-, réz- vagy szelénvegyületekkel lehet elérni. Ha a rézsókból a kivált réz látható szemcsékben válik ki, a hematinont, ha pedig nagyobb lemezek alakjában kristályosodott ki, az avanturint kapjuk.

A velenceiüveget az jellemzi, hogy szálak, pálcák összeolvasztása és további feldolgozása útján készül. Ilyen üveg pl. a mozaiküveg, melynek keresztmetszete mutat meghatározott ábrákat, az ezervirágüveg, mely öblösüveg, felületén mozaiküveg lemezekkel díszítve és a filigránüveg, melynek mintázata nézetben mutatkozik. Ha a filigránüveget díszítô szálak csavaros mintájúak, azt háló-, vagy retikuláltüvegnek nevezik.

E díszítési eljárások kombinálhatók csiszolással, marással, irrizálással. A csiszolás forgó kôkorongokkal készül. A marás folysav, az irrizálás pedig kloridgôzök vegyi hatására keletkezik. A szakavatott iparmûvész kezeibôl e díszítési módok alkalmazásával igen értékes és mûvészi becsû üvegek kerülhetnek ki.