A kasírozás (ragasztás) az egyik legrégibb és legősibb technológia, amit már a történelem előtti időkben is használtak az emberek. A kasírozás a legelső oldhatatlan kötési mód amit az emberek ismertek.

A kasírozás alkalmazásával maszkokat, bábokat készítettek, használati tárgyakat vontak be (papírmassé), anyagokat illesztettek egymáshoz. A kínaiak a kasírozás segítségével a rízspapírra írt fontos adatokat védték meg az utókor számára, úgy hogy könyv formába kötötték a lapokat. Ők voltak az első könyvkötő mesterek, ök voltak az elsők akik a kasírozás technikáját alkalmazták és megörökítették a jövő nemzedékének.

A kasírozás német közvetítéssel a francia cacher szóból származik, s eredetileg azt jelenti: elrejteni, eltakarni. A szó eredeti jelentését alapulvéve, a kasírozás technikáját először Odüsszeusz alkalmazta. Görög harcosokat kasírozott a faló gyomrába, a gyermeteg trójaiak balvégzetére.

Színházi kellékek készítésekor a tárgyat formázó kartont rejtették el a kasírozás segítségével, rákent festékkel, színes papírokkal, hogy a tárgy megfelelő világításban, s kellő távolságból valószerűnek tűnjék.

Még ma is az egyik legelterjedtebb kötési mód a kasírozás (ragasztás), az egyik leggyakrabban használt kötőanyag a ragasztó.

A kasírozás a képkeretezés területén belül egy olyan technológia, amikor a képanyagot teljes felületében gyűrődés nélkül ráragasztjuk (kasírozzuk) valamilyen egyenletes, kemény hordozóra. A kasírozás azért fontos, hogy a kép, a poszter kisimuljon és szép egyenletes legyen, ne hullámosodjon meg a képkeretben, mert így akár üveg nélkül is keretezhető(fóliázás).

Csak abban az esetben alkalmazzuk a kasírozás technológiáját, ha a kép nem különösebben értékes, vagy más módszerrel nem lehet a képet bekeretezni (pl. nagyon szakadozott, hullámos, vagy régi képek esetén). A kasírozás után a hátlap, már csak speciális eljárással távolítható el sérülés mentesen, vagy még úgy sem. Értékes képek állag megóvása végett, a képkeretezés területén belül alkalmazzuk a kasírozás lehetőségét, mint konzerváló képkeretezés.

Mi az amit kasírozni lehet?
Fotó, poszter, puzzle, papirusz, pergamen, gobelin, selyem, bőr, térkép, fénymásolat, olajfestmény, vízfestmény, krétarajz, tintasugaras- és művészeti nyomat. Az említett anyagok nagy részét kasírozás után paszpartuval is dekorálhatjuk.

Képkeretező cégünknél a kasírozás háromféle technológiáját alkalmazzuk: nedves-kasírozás, öntapadó száraz-kasírozás és meleg-kasírozás, ezekhez a kasírozás területén használható háromféle alaplemezt használunk: kötészeti kartont, MDF-t (préselt falapot) és hablemezt (habosított kartont).

Népszerű termékünk manapság a vászonra kasírozás. A kasírozás technikájának segítségével a poszter felületén visszaköszön a vászon struktúrája, eredeti festmény hatását keltve. Ezt később kereteztetheti, vagy a kasírozott művet vakrámára feszítve máris felakaszthatja.

Az íves térképeket a kasírozás által valamilyen vastagabb hordozóra, manapság pehelykönnyű műanyag lapokra (hablemezre) gyűrődés nélkül ráragasztjuk és a felületüket egy nagyon vékony fóliával bevonjuk. A kasírozás ezen megoldására különleges színes tollakkal már írni is lehet és száraz vagy nedves módon letörölhetőek. A kasírozás hordozóanyaga alkalmas arra is, hogy zászlócskákat, tűket tűzzenek bele.
Az összes kasírozott íves térkép lécezhető (fa-, fém- vagy műanyag léc), vagy keretezhető szintén fával, fémmel, vagy műanyaggal.

Különleges megoldásokat is lehet alkalmazni térképeknél a kasírozás segítségével, ilyen például a mágneses térkép.